Volt egy lány kinek bőre fehérebb volt a frissen eső hópelyheknél is.
szemének tüze amiben látszott a harag és a gyűlölet, visszatükröződött a tó vízéről..
vérvörös ajkain gördülnek lefele könnyei..Fájdalmas sikításától beleremeg a föld..
egyedül érzi magát..nem bízhat senkiben..de tudja mit érhet el..
és mégha nem is akarja akkor is tudja,
érzi hogy egyszer eljön érte valaki aki megmenti fájdalmaitól és szenvedése
lassacskán elmúlik ahogy vele van..eltűnik lassan minden fájdalom akárcsak a frissen hulló szűz hó
a járdákról..és marad helyette a tiszta igaz boldogság, a szerelem, és a szenvedély..
és régen táplált sötétsége világgosságot hoz csillogó szemeire..mert egy életre szerelembe esett :)
By / Desan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése